Scheer Sándor: az építőipari cégek végigdolgozták a második hullámot

A Market Építő Zrt. tavaly 170 milliárdos árbevételt ért el, és idén még jobb évre számítanak – mondta el a növekedés.hu-nak Scheer Sándor alapító-vezérigazgató. Mint hangsúlyozta, a hazai építőipari cégeket nem hozta lehetetlenül nehéz helyzetbe a járvány, végigdolgozták a második hullámot. Az irodapiacot azonban átalakítja a koronavírus-járvány.

A koronavírus-járvány jelenleg zajló, második hulláma milyen hatással van a magyar építőiparra? Milyen piaci átalakulások indultak be a krízis miatt?

Azt látjuk, hogy azok a munkavállalók, akik az első hullámban hazatértek, nagyrészt itthon is maradtak. A járvány miatt már nem mennek olyan szívesen Németországba vagy más európai országba. Az anyagforgalmazóknál pedig beindult egy árcsökkenés, főként amiatt, mert az európai építőiparban a kereslet mintegy 5-10 százalékkal visszaesett. Általában viszont elmondható, hogy az építőipar is azok közé az ágazatok közé tartozik, amelyek a járvány negatív hatásait csak részben érezték meg. Azt lehet mondani, hogy a szektorban működő cégek végigdolgozták a második hullámot.

Akkor Magyarországon nem is mentek tönkre építőipari cégek a mostani válság miatt?

Nem, itthon nem volt ilyen.

A Market Építő Zrt. milyen év elé néz?

Kifejezetten jó kilátásokkal kezdünk neki az évnek. Tavaly a járvány miatt több beruházást is át kellett ütemezni. Előfordult, hogy hónapokkal odébb került egy-egy projekt kezdése, viszont az az árbevétel, ami emiatt 2020-ban kiesett, az nagyrészt áttolódott az idei évre. Ráadásul sejthető, hogy a járvány csillapodásával a megbízások száma is fel fog pörögni. Ebben az évben erős, kiugró forgalomra számítok.

A tavalyi árbevétel mekkora volt?

A Market Építő Zrt.-nél a tervezett 190 milliárd forintos forgalom helyett tavaly 170 milliárdot realizáltunk. De ahogy említettem, ez a kieső 20 milliárd valószínűleg idén fog befolyni. A Market-csoport szintjén még nincsenek pontos adataink, de körülbelül 180-185 milliárdos lehetett az árbevétel.

Mennyivel könnyebb vagy nehezebb most munkaerőt toborozni, mint a pandémia előtt?

A múlt nyáron még volt rá példa, hogy több szakember is érdeklődött nálunk, hogy tudunk-e nekik munkát ajánlani. Akkor érezhetően megnőtt a munkanélküliek száma az ágazatban, mostanra ez a helyzet normalizálódott. Ahogy meglódult a beruházási kedv, a cégek felszívták a munkaerőt.

Mennyire nehéz az építkezéseken betartani a járványügyi előírásokat?

Múlt tavasszal még komoly problémát jelentett, hogy a kétkezi munkások körében sokan szkeptikusan álltak a járványhoz. Óriási energiákat igényelt az építkezések irányítóitól, hogy betartassák a járványügyi előírásokat, mivel a dolgozók nem akarták hordani a maszkot és nem figyeltek a megfelelő távolságtartásra. Azóta a helyzet sokat változott. Mostanra a sajtó tele lett a riasztó halálozási adatokkal, ami a munkásokat is meggyőzte arról, hogy a COVID-19-et komolyan kell venni. Ma már figyelmeztetés nélkül betartják a szabályokat.

A mostani válság milyen hatással van a már folyamatban lévő nagyprojektekre, például a MOL Campus építésére?

Ezen a téren a válságnak nem volt érdemi hatása. A külföldi beszállítóink is időben teljesítettek. Több lett az adminisztratív feladatunk, például a kijárási tilalom miatt, de mostanra alkalmazkodtunk az új helyzethez.

Mit gondol az irodapiacról? Hogy látja, a közeljövőben lesznek még nagy irodaberuházások Budapesten?

A cégek egy része láthatóan megbarátkozott azzal a gondolattal, hogy a munkavállalók home office-ból is tudnak dolgozni, de önmagában ez nem fogja gyökerestül átalakítani az ágazatot. A koronavírus-járvány miatt az irodapiacon mintegy 10 százalékos visszaesésre lehet számítani. De rengeteg olyan társaság van, amelynél nem oldható meg, hogy mindenki távmunkában intézze az ügyeit.

Ami inkább változni fog az új irodák esetében, az a felépítés: másként fognak kinézni az irodabelsők, változik majd a beléptetési rendszer. A higiéniai szempontok valószínűleg nagyobb szerepet fognak kapni a tervezésnél – például ügyelni fognak rá, hogy a légtechnikai rendszereket jobban el lehessen szeparálni.

Mit gondol az állami bérlakásépítési programról? Szükség van rá?

Magyarországon éves szinten legalább 20-25 ezer lakást kell építeni ahhoz, hogy a lakásállomány szinten maradjon, tehát ne amortizálódjon. Szerintem mindenképp van helye a bérlakásépítési programnak, még úgy is, hogy a magyar emberek jellemzően saját lakásban akarnak lakni. A fiatal korosztálynál viszont ez már nem olyan egyértelmű. Eleve a bérlakások már csak azért is hasznosak, mert segítik a lakosság mobilitását.

Vannak olyan vélemények, melyek szerint az állam komolyabban kivonult az állami beruházásokból a koronavírus hatására. Ön is így látja?

 Erről nincsenek pontos számaim, de a helyzet hasonló, mint a magánberuházásoknál. A járvány miatt mindenütt sok a csúszás, mert nehezebb előkészíteni a projekteket.

Forrás: novekedes.hu